11. rész. Új barát

Ma későn keltem. Szombat van, így nem esett jól kimászni az ágyból. A laptopomat az ölembe raktam és felmentem facebookra. Tegnap délután jártam fent utoljára, de azóta kaptam 5 értesítést és 3 ismerősnek jelölést. Arcra ismertem ezeket a tagokat,(ha jól tudom az A-ba járnak) úgyhogy visszaigazoltam őket. Már pont a kilépésen tartottam az egeret, amikor felugrott egy ablak.
Jake Morgan: Hali
Én: Szia
Jake Morgan: Az A-ba járok...
Én: Igen, tudom.
Fogalmam sincs, hogy mit akarhat tőlem, ezért türelmesen vártam, hogy írjon.
Jake: Szóval, láttalak tegnap veszekedni Ian-nel. Régen osztálytársak voltunk és tudom, hogy nagy tapló tud lenni. Ne vedd nagyon szívedre a dolgot. Csak azért írtam, hogy ha beszélni akarsz nekem nyugodtan írhatsz ;)
Én: Köszi, úgy lesz.
Kissé meglepetten ültem a gépem előtt. Nem tudtam hová tenni a dolgot. Azért jól esett, hogy valaki mellettem állt, még ha ezt a valakit csak látásból ismertem. Hirtelen felindulásból elkezdtem beszélgetni Jake-kel.
Én: Öhm.. és mit láttál?
Jake: Eleget ahhoz, hogy tudjam, megbántott téged.
Én: Valóban megbántott... De én is mondtam neki csúnya dolgokat.
Jake: Például?
Én: Hát.. Amikor azt mondta, hogy ő próbált velem jóban lenni, akkor kiszaladt.... Khm... Hogy én lehet, hogy nem is akarok vele jóban lenni.
Jake: Gondolom nem alaptalanul mondtad neki.
Én: Tulajdonképpen nem.
Jake: Na látod, ez a lényeg. :)
Később már teljesen másról beszéltünk. Tökre összehaverkodtunk. Arra ocsúdtam fel, hogy apa jön be a szobámba.
-Mióta vagy ébren? Eddig azért nem mertem bejönni, mert féltem, hogy felkeltelek.-adott egy puszit apa.
-Igazából már olyan 8-tól.
-8-tól??-nézett rám furán.-Délután 3-óra van. Mit csinálsz még mindig pizsamában?
-Ennyire elszaladt az idő?
-Bizony Georgina. Öltözz fel gyorsan és nyomás ebédelni. Vagy inkább uzsonnázni?-mosolygott apa, majd kiment a szobámból.
Gyorsan elköszöntem Jake Morgan-től, és megígértem neki, hogy hétfőn beszélünk a suliban is. Egész rendes srácnak tűnik. Nem úgy, mint Ian. Átöltöztem otthoni, nyűtt ruhába, majd lementem megebédelni. Evés után megcsináltam a házikat, majd a napom hátralevő része azzal telt, hogy vártam Jenni jelentkezését. Biztos ma is Ian-nel játszogat és meg sem fordul a fejében, hogy felhívjon. Már épp tragikusan magamba fordultam és azon gondolkodtam, hogy talán Jennifer-rel még sem vagyunk olyan jó barátnők, amikor megcsörrent a telefonom.
-Szia Georgi!
-Szia.
-Figyelj, tudom, hogy tegnap nem pont azt a reakciót vártad. Megbeszéltem néhány dolgot Ian-nel, miután elmentél. Azt mondta, hogy változtatni fog, de azt ugye tudod, hogy nem egy oldalú a dolog. Neked is változnod kell!-hadarta Jenni.
-Tudom, velem nem lesz gond!
-Mi van veled?-halottam a megdöbbenést a hangján.
-Semmi, csak ma megismerkedtem Jake-el, aki régen az osztálytársa volt és beszélgettünk erről-arról.
-Húúú.
-Ühüm.
-Ja, amúgy azért hívtalak, hogy tudd, egy percig sem gondolkodtam azon, hogy veled megyek suliba.
-Ennek örülök, igazi barát vagy.-és teljesen megkönnyebbültem. Már teljesen biztos voltam benne, hogy LB-k vagyunk.
-Akkor hétfőn, a házatok előtt.-köszönt el Jenni.
-Hétfőn. Szia.
A hétvége további része iszonyatosan hamar elszaladt. Szombaton befejeztem a kedvenc sorozatomat, így vasárnap a neten lófráltam és kerestem valami számomra is megfelelő sorozatot, hogy az unalmas hétköznapokon megint legyen mit néznem.
Hétfőn reggel álmosan keltem, mentségemre szóljon, hogy a Girls című sorozat elnyerte a tetszésemet, és nem tudtam kikapcsolni a laptopomat. Jennifer a kapuban várt rám.
-Szia.-ölelt meg.-De jó hogy látlak.
-Szia. Milyen volt a hétvégéd?-kérdeztem a barátnőmet.
-Nem történt semmi különös, inkább a tiédre vagyok kíváncsi. Tegnap is beszéltetek Jake-kel? Mesélj, mindent tudni akarok!-hadarta Jenni.
El kellett mondnom még egyszer a szombati chatelésemet, majd meg kellett nyugtatnom Jennit, hogy minden rendben lesz ma, és nem fogok veszekedni Ian-nel. A tanítás viszonylag eseménytelen volt, számomra legalábbis. Ugyanis föcin ,bioszon és törin is feleltettek a tanárok. Úgy érzem beindult a suli, pedig ez még csak a második hét. Jajj! Ebédszünetben Jennivel kiültünk az udvarra és épp egy újságot nézegettünk, amikor megjelent mellettünk Jake.
-Georgina?-nézett rám.-De jó, hogy észrevettelek.
-Jake, szia!-mosolyogtam rá.
Jake leült mellénk a fűbe és szünet végéig ott is maradt. Jennifert nem kellett neki bemutatnom, hiszen régen ugyan abba suliba jártak. Délután hazafelé menet Jenni mutatott róla  néhány általános sulis képet. Meg is tárgyaltuk, hogy elég helyes srác lett belőle. Otthon a házik után lehuppantam a gép elé. Szinte be sem töltött a facebook, hirtelen felugrott egy ablak.
Jake: Szia :) Tanulsz még?
Én: Szia :D Már végeztem.
Jake: Séta?
Én: Benne vagyok :)
Jake: Ok. 15 perc múlva a házatok előtt.
Én: Oké.
És kijelentkezett. Gondoltam én is elkészülök és azért megkeresem apát, hogy szóljak neki, egyetlen lánya elmenne sétálni, ha nem gond. Viszont apát nem találtam otthon, így kénytelen voltam Dave-nek szólni.
-Elmegyek, nemsokára jövök oké?-néztem rá boci szemekkel.
-Hova hova? Hétfő délután van.-nézett végig rajtam gyanakodva.
-Csak Jenni-vel szeretnénk beszélgetni... meg ilyenek.
-Egész nap együtt voltatok. Nem tudtátok akkor megbeszélni?-hitetlenkedett.
-Naaaa.-kérleltem.
-Felőlem, nem bánom. De legkésőbb 7-re gyere haza. Apa fél nyolc, nyolc körül jön. Beszéltem vele sok a dolga.
-Értem és köszi.-ugrottam a nyakába.
Tulajdonképpen nem tudom, hogy Dave-nek miért nem az igazat mondtam el. Talán, mert így is olyan nehezen engedett el. Ha megtudta volna, hogy fiú van a dologban tuti, hogy bezár a szobámba és még szekrényt is tol az ajtóm elé. Igazán nem értem, hogy a kamaszkoromat miért éli meg ilyen nagy traumaként. Különben is Jake-kel csak barátok vagyunk, semmi több. Mire összekészültem már várt rám a kapu előtt.
-Szia. Merre menjünk?-mosolyogtam rá.
-Szia. Passz.-hagyott némi hatásszünetet Jake.-Várj! Van egy ötletem.
-Oké.
Hosszas séta után megérkeztünk a közeli erdőben egy elhagyatott újságos bódéhoz.
-Hát ez meg?-pislogtam nagyokat.-Hogy kerül ide?
-Régen erre futott az egyik út, nagyon sok bolt volt erre felé. Később, amikor kertes házakat és lakóparkokat építettek átépítették az utat, ide pedig erdőt telepítettek.
-Aztaaa, nem is tudtam.-hüledeztem.-Mikor fedezted fel?
-Volt idő, mikor eléggé nehezen értettem szót a szüleimmel. Olyankor sokat sétáltam és egyszer itt lukadtam ki.
-Akkor ez a te törzshelyed?
-Valami olyasmi.
Közelebb mentünk a kis roskadozó épülethez, majd nyikorgások közepette kinyitottuk az ajtót. A bódé szinte teljesen üres volt, csak egy kis asztal és két szék volt benne. Leültünk egymással szembe és beszélgettünk. Sok mindent megtudtam Jake-ről és a korábbi életéről. Nagyon bizalmasan beszélt velem. Később én is elmeséltem neki a családomról egyet s mást, majd elindultunk hazafelé. Fél hét körül értem haza, így Dave is megnyugodhatott, hogy betartottam az ígéretemet.
-Hogy van Jenni?-nézett fel rám videó játékozás közben Dave.
-Mi?
-Jenni-vel mi volt? Nem vele mentél?-tette le a kezéből a joystickot Dave.
-Ja, de.-magyarázkodtam.
-Georgina nem akarsz nekem valamit mondani?-mért végig gyanakodva.
-Érdekelnek az új körömlakk trendek, a Girls sorozat vagy a töri tanárunk?-pislogtam rá.
-Jajj, inkább ne fárassz!
-Oké, de ha nagyon tudni akarod a szobámban megtalálsz.-kacsintottam rá, majd otthagytam őt.
Vacsora után megfürödtem, hajat mostam, majd megnéztem két részt a Girls-ből. Ma hamar leakartam feküdni, mert nagyon fáradt voltam egész nap. És különben is, holnap dupla matek, Jajj!