Nem volt különösebb tervem, hogy merre menjek, így bedugtam a fülembe a fülhallgatómat és elindultam. Hosszas bandukolás után találtam egy cukrászdát, ahová be is ültem egy sütire, hogy kipihenjem ezt a roppant fárasztó "kirándulást". A csokis fánk és a jeges kávé után még bóklásztam egy kicsit a közelben. Találtam néhány butikot, amit még biztos meg fogok látogatni legközelebb. ;) Öt óra körül úgy döntöttem, hogy ideje lenne haza indulni, hiszen még 24 órája sem vagyok itt és máris eltűntem egész napra. Apáékat már otthon találtam.
-Szia Georgina! Örülök, hogy megjöttél.-üdvözölt apa.
-Szia Georgi! Már kezdtem azt hinni, hogy eltévedtél.-köszöntött Dave is.
-Sziasztok.
-Találtál valami érdekeset?-kérdezte apa.
-Van a közelben néhány bolt, ami eléggé megtetszett.-mondtam vidáman.
-Ha gondolod a héten elmehetnél és vehetnél magadnak új ruhákat-ajánlotta apu.-Majd szólj és hagyok itthon pénzt neked.
-Az remek lenne.
A nap hátralévő része eseménytelenül telt, ugyan úgy, mint a keddi napom. Kedden úgy döntöttem, hogy nem megyek sehová. Így otthon maradtam és kiültem a kertbe a laptopommal, hogy kihasználjam az utolsó napsugarakat. Miután apa hazajött munkából pizzát rendeltünk és vacsi közben megnéztünk egy filmet a tv-ben. Este skypon beszélgettem egy régi osztálytársammal, Clara Banks-el. Clara is elköltözött az előző lakhelyéről, de ő az új iskola miatt. Megbeszéltük, hogy az őszi szünetben, összehozunk egy találkát valamelyikünknél. Másnap elmentem vásárolni és délutánra három új felsővel és egy szuper nadrággal gazdagodtam. Már csak egy napom maradt, hogy a papírírószert is meglátogassam, hiszen pénteken gólyanap lesz, akkor biztos nem tudok elmenni. Csütörtökön délelőtt vettem néhány füzetet és egy új táskát a gimnáziumi éveim kezdésére. Miután hazaértem Dave már várt rám.
-Ebédre, rendeljünk valamit vagy elvigyelek a közelbe kajálni?-kérdezte.
-Hmm.. Nem is tudom, neked mihez van kedved?
-Szerintem menjünk el. Ha gondolod meghívom Ben-t is, legalább megismerkedsz vele. Na mit szólsz?
-Nekem oké.-mondtam.
Összekészültünk és beültünk a Ducklingba. Nem sokkal később megérkezett Ben is.
-Csáá Dave! Szia Georgina, már sokat hallottam rólad.-üdvözölt minket Ben.
-Hello haver.-köszönt Dave.
-Szia.
-Na mit eszünk?-kérdezte Ben a lényegre térve.
-Úgy gondoltuk, hogy megvárunk és majd együtt eldöntjük.-mondta Dave.
-Ez rendes tőletek, viszont most már igazán rendelhetnénk, mert kilukad a gyomrom.-nevetett Ben.
-Én pulykamellet kérek Wellington-módra.-jelentettem ki.
-Szerintem én kippers-t eszek.-mondta Ben.
-Én pedig fish and chips-et.-döntött Dave is.
Az ebédünk körülbelül negyed óra múlva elkészült. Nekem nagyon ízlett a pulyka. :)
-És mond csak Georgina, hogy tetszik a város?-kérdezte Ben.
-Már olyan érzés, mintha ezer éve itt élnék.-válaszoltam.
-Ennek örülök, hallottam Dave-től, hogy te inkább anyás típus voltál...
-Hát.. igen.. -válaszoltam a tőlem telhető legnormálisabb hangon. Még mindig ahányszor anyára gondolok szomorúság és egy kis harag keveredik bennem, hogy képes volt minket elhagyni egy másik férfi miatt.
-Ne haragudj, nem akartam elrontani a kedved.-próbálta Ben azonnal palástolni a helyzetet.
-Nem, nincs semmi baj.-mosolyogtam rá.
-Akkor jó. Nem akartalak már a megismerkedésünk napján elszomorítani.-mosolygott rám ő is.-Na és te Dave? Neked milyen érzés, hogy van egy lány a háznál?-váltott témát.
-Eleinte egy kicsit fura volt, hogy a fürdőben meg kellett néznem, hogy melyik az én tusfürdőm.-nevetett Dave.-Féltem, hogy ha megjön Georgi, akkor majd mindennek precízen a helyén kell lennie, de örülök Hugi, hogy anya tisztaság mániája nem ragadt át rád az évek során.-nézett rám.
-Az igaz, hogy nem bírom, ha nagyon-nagy rendetlenség van, de engem az egyáltalán nem izgat, hogy a saját szobádban mit csinálsz.-kacsintottam rá.
-Úúú.. Már ennyi az idő?-nézett fel a telefonjából Ben.-Ne haragudjatok, de nekem lassan mennem kell.
-Szerintem mi is induljunk Georgi, holnap hosszú nap vár rád.-mondta Dave.
-Miért? Hova mész holnap?-kérdezte Ben.
-Ja, csak gólyanap lesz.-válaszoltam.
-Az én öcsém is most megy kilencedikbe, asszem neki is holnap lesz. Vagy ma volt? Ki tudja.-nevetett fel Ben.-Akkor örülök, hogy megismertelek Georgina és érezd jól magad holnap. Veled meg majd beszélünk Dave. Sziasztok.
-Szia.-köszöntünk el mi is tőle.
Mire hazaértünk apa már otthon volt.
-Sziasztok gyerekek. Merre jártatok?
-Dave haverjával ebédeltünk.-válaszoltam elsőnek.
-Bemutattam Georgi-t Bennek.-mondta.
-Jól szórakoztatok?-kérdezte apu.
-Aha.
-Na én felmentem a szobámba.-baktatott fel a lépcsőn Dave.
-Rendben fiam.-nézett utána apa.-Megmutatod mit vettél ma a papírírószerben Georgi?-kérdezte tőlem.
-Persze egy perc és hozom.-szaladtam fel én is a lépcsőn.
Néhány perccel később apa már nézegette az új táskámat.
-Más nem kell az iskolába?-kérdezte.
-Még nem tudom. Szerintem majd az első nap elmondják, hogy mire van még szükség.
-Majd szólj, ha megtudsz valamit.
-Oké. Na, lassan én is megyek, mert nem akarok holnap fáradtan kelni.
-Persze, jó éjt!-adott egy puszit apa.
-Neked is.
Gyorsan lefürödtem és felnéztem facebookra. Ben ismerősnek jelölt. Gyorsan visszaigazoltam és le is feküdtem aludni. Egy kicsit izgulok a holnapi nap miatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése